Mikor megszületik egy kisbaba, sokszor a széltől is óvjuk, ami nem csoda, hisz annyira csöppike még. Valójában pedig még a levegőtől is óvjuk a babákat, vagyis a friss levegőtől, mert ahhoz is fokozatosan kell hozzászokniuk. Bebugyolálva tartjuk őket, míg megszokják, hogy kint szinte folyamatosan hűvösebb van, mint a pocakban és sokszor túl is vannak öltöztetve még fűtött lakásban is. Pedig a pindurok olyanok tudnak lenni, mint a keménybogarak, és szélsőséges helyzetekhez is hozzá tudnak szokni.
Eredeti közzététel: 2018. január 29.
Amikor kislányunkkal babaklubba jártunk, egy anyuka azt kérdezte a klubot vezető gyerekorvostól, hogy az árt-e a babának az a hőmérsékletkülönbség, mikor ő a babusgatós-bújós melegből átteszi a kihűlt kiságyba, egyenesen rá a „jéghideg” lepedőre. Brrr! Végül megegyeztünk abban, hogy örülhetnek a babáink, hogy nem eszkimók a szüleik, mert akkor aztán igazán befagyna a pelusuk. Így velünk nagyon jól jártak, mi pedig megnyugodhatunk, mert nem lesz semmi bajuk.
Tél lévén sokszor merül fel a kérdés, hogy hogyan kell a kisbabákat a szabadban altatni, hogyan kell felöltöztetni őket, hogy ne fázzanak? Milyen hidegben mehetnek a szabadba és mikortól?
Kik mások lehetnek a szakértői ennek a témakörnek mint a skandináv szülők. Őket ugyanis nem tartja vissza a téli levegőztetéstől az sem, ha (saját gyerkőcünk kifejezésével élve) kint „ugrálnak” a mínuszok.
A BBC egyik cikke szerint stockholmi óvodákban mindig kint altatják a gyerekeket, még -15 foknál is, csak akkor a babakocsikat betakarják pléddel. -20 foknál időnként beviszik a babakocsikat, de az idő nagy részében akkor is kint alszanak a gyerekek. Arra mindig figyelnek azért az óvónők, hogy mennyire csípős a szél, hiszen akkor a gyerekek is hamarabb elkezdhetnek fázni.
A The Christian Science Monitor is írt korábban a jelenségről, ahol egy norvég óvoda taktikáit részletezik. Egy óvónő elmondása szerint az 1-2 éves gyerekek naponta 1-2 órát alszanak a friss levegőn. Gyapjúból készült ruharétegeket viselnek és legfelül egy hálózsákot, mely nagy hidegben is megállja a helyét. Mínusz 10 fokig biztos, hogy kint alszanak a gyerekek, az alatt csak a szülők kifejezett kérésére és csak akkor, ha nem szeles az idő.
Egy finn orvosi egyetem akkori doktorandusza, Marjo Tourula 2011-ben publikálta disszertációját az észak-finn szabadtéri altatási szokásokról. Érdekes olvasmány arról, hogy hány réteg ruhánál hogyan alakul a gyermekek testhőmérséklete, hogy mennyi ideig lehet biztonságosan kint hagyni őket fogcsikorgató hidegben is, anélkül, hogy bajuk essen.
A téli babákat már két hetes kortól szoktatják a kinti alváshoz, míg a nyári babák szinte azonnal, 3-7 napos kortól élvezhetik a jó levegőt. A kinti alvás a mindennapok részévé válik, így az anyuka nagy sétákra mehet, ami fontos az egészség és a szociális kapcsolatok szempontjából, vagy ha pl. az erkélyen alszik a kicsi, akkor addig jut ideje a benti teendőkre, vagy épp a másik gyerek(ek)kel tud foglalkozni. Némelyik baba aztán annyira hozzászokik a dologhoz, hogy bent nem is tud elaludni, vagy csak egy kis csalással: fel kell öltöztetni, és bele kell tenni a babakocsiba, mintha kimennének, de aztán végül bent maradnak vele.
Az anyukákat már a kezdetektől arra biztatják, hogy vigyék ki a gyerekeket, sok szakmai információt is kapnak ezzel kapcsolatban, és a közösség több évtizedes tapasztalata és tudása is támogató hátteret biztosít mindehhez. A tanulmány szerint az anyukák pedig nagyon terhelhetőnek bizonyulnak, mikor pl. a hóban egyik kezükkel tolják a babakocsit, másikkal a nagytesót húzzák a szánkón, és közben még pórázon sétáltatják a család kutyáját is.
Mindehhez persze először is tudni kell, hogy milyen hidegben hogyan kell felöltöztetni a babát. Tourula tanulmányában pontos listát készített, hogy kis hidegben és nagy hidegben mit adnak az anyukák a gyerekekre. Érdekességképpen megmutatjuk a -1 fokos és a -17 fokos öltözet listáját. A babatest egyes pontjain végzett testhőmérések folyamán kiderült, hogy ennyi réteg ruhában az adott kinti hőmérsékletnél a babák korlátlan ideig maradhatnak kint, mert testük képes annyi hőt termelni, hogy nem fáznak. Illetve ha a megadott értéknél hidegebb van, akkor rövidebb ideig lehetnek csak kint az adott ruházatban. (Mivel ez nem egy tanácsadó blog, ezért senki ne vegye javaslatnak a lentebb írtakat, hanem konzultáljon szakemberrel, ha kérdése van.)
Forrás: Tourula, 2011
Erről nekem csak ez a netet megjárt kép jut eszembe:
Az optimális kinti hőmérséklet egyébként -5 Celsius-fok, ekkor a babák 2-3 órát is alszanak kint.
Az északi országok altatási praktikái kapcsán sokszor lehet látni olyan képeket, hogy babakocsik sorakoznak pl. kávézók, vagy boltok előtt, és míg bent a felnőttek ügyet intéznek, vagy társasági életet élnek, addig a kicsik kint aludhatnak a friss levegőn. Az ottani szülők szerint kár lenne bevinni a babákat a baciktól nyüzsgő, zárt helyiségbe, és mivel jó a közbiztonság, ezért attól sem kell tartani, hogy baja lenne a kicsiknek.
Mindez viszont közel sem jelenti azt, hogy őrizetlenül hagynák kint a kicsiket.
Az biztos, hogy a bolt, vagy a kávézó ablakából rá lehet látni a babakocsikra, vagy hogy ha a család bent is vannak a lakásban, míg a kicsi kint alszik pl. az erkélyen, akkor a szülő az ajtó túlsó oldalán strázsál, hogy észrevegye, ha a kicsi felébred, ha madár vagy mókus zargatja, vagy ha pl. félrecsúszik a sapkája, ami akár fagysérüléshez is vezethet.
Így a babák nyugodtan élvezhetik a hólepte táj csendjét, és a szülőknek is jut egy szusszanásnyi idő.
Források és képek: bbc.com, csmonitor.com, pixabay.com, dúla.hu – FB oldal
- TOURULA, The Childcare Practice of Children’s Daytime Sleeping Outdoors in the Context of Northern Finnish Winter, University of Oulu, 2011, letöltve innen: http://jultika.oulu.fi/files/isbn9789514296673.pdf
Köszönjük a látogatást! Ha tetszik az oldal, kövess minket
